2014. augusztus hónap bejegyzései

Téves összeget ütött be a pénztárgépbe? Így kell helyesbíteni

Közzétéve: Szerző:

Hogyan módosítható a pénztárgép napi bevételének összege, ha az eladó téves összeget ütött be a pénztárgépbe, s a vevő magával vitte a nyugtát?

964

Online pénztárgépbe téves beütés történt, viszont a téves beütést igazoló nyugta elveszett (az eladó nem vette észre a téves beütés összegét, a vevő a nyugtát elvitte). Mivel online pénztárgépről van szó, kontrollszalag hiányában a pontos összeg sem kereshető vissza. (Talán pénztárgép-szervizben visszakereshetők a napi beütések, így a nagy összegű téves beütés összege megtalálható.) Módosítható-e ez alapján majd a pénztárgép napi bevételének összege?

Az online pénztárgép lényege az, hogy az adóhatóság minden pénztárgépleütésről tudomást szerez. Így abban az esetben, ha a pénztárgép üzemeltetője – mint jelen esetben – figyelmetlenségből téves összeget üt be, eltérés lehet a hatóság és a vállalkozás adatai között.

Ha a kérdésben említett cég olyan pénztárgépet üzemeltet, amely képes a sztornó nyugta kiállítására, akkor a probléma a helyesbítő bizonylat elkészítésével megoldódik. Amennyiben a pénzárgép nem rendelkezik ezzel a funkcióval – a bemutatott esetben feltehetőleg nem tud helyesbítő bizonylatot kiállítani a gép –, akkor a helyesbítést kézzel kell elvégezni.

Ez többféle módon történhet: jegyzőkönyv, vagy a papírboltokban kapható formanyomtatvány („a pénztárgép napi bevételének módosító tételei” ) felhasználásával, esetleg kézi sztornó nyugta kiállításával.

Jelen esetben a téves beütés – a kérdésben részletezett módon igazolt – összegét jegyzőkönyvezni kell. Fontos, hogy a kézi javítással kapcsolatban a vállalkozásnak nincs bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé. (A gépi sztornó tétel esetében sincs ilyen kötelezettség, de arról az adóhatóság tudomást szerez, lekérdezheti az online pénztárgép információit.)

Amikor az adóhatóság ellenőrzést folytat a vállalkozásnál, akkor ezeket a módosító jegyzőkönyveket, javító bizonylatokat is be kell mutatni, a hibás bizonylattal együtt. Praktikus ezért a helyesbítő bizonylatot legalább két példányban kiállítani: a könyvelés számára, illetve a pénztárgép üzemeltetésének helyén őrizve.

Érdemes a módosító dokumentum egy példányát a pénztárgép mellett tartani esetleges ellenőrzés esetére. E dokumentumokat is a szigorú elszámolás alá vont bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

Forrás

 

Nagyon ráfizethet, aki külföldön dolgozik, de itthon jár orvoshoz

Közzétéve: Szerző:

Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie egy külföldön kereső tevékenységet folytató magyar állampolgárnak? Egy kizárólag Svájcban kereső tevékenységet folytató magyar állampolgárnak kell-e idehaza egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie ahhoz, hogy itthon egészségügyi ellátást igénybe vehessen? Amennyiben évek óta fizette, de nem kellene, illetve nem kellett volna, mi a teendője, van-e esetleg lehetősége visszaigényelni a tévesen befizetett összeget?

543

A hatályos szabályok alapján, az a személy aki TAJ-számmal rendelkezik, ha Svájcban lesz biztosított, köteles a svájci szociális biztonsági rendszerben létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni a magyar egészségbiztosítónak. A bejelentés eredményeként a TAJ-számát érvényteleníti az OEP.

A svájci munkavégzés alatt nem kell (és nem is lehet) Magyarországon havi 6 810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A svájci munkavégzés alatt – mivel a magánszemély Svájcban biztosított, és ezáltal ott jogosult teljes körű társadalombiztosítási ellátásra – Magyarországon csak EU-kártyával vehet igénybe orvosilag szükséges ellátást.

Ha nem jelentette be a svájci munkavégzést, és a TAJ-számával egészségügyi ellátást vett igénybe, akkor a hatályos jogi szabályozás szerint köteles megtéríteni az Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeket.

A svájci munkavégzés alatt esetlegesen befizetett egészségügyi szolgáltatási járulékot vissza lehet igényelni. Ha viszont ezen idő alatt orvosi ellátást vett igénybe az érintett személy Magyarországon, akkor számolnia kell a már fent jelzett megtérítési kötelezettséggel.

Forrás

Nyugtákat kapott külföldi üzleti útján? Így számolhatja el a költségeket

Közzétéve: Szerző:

El lehet számolni a külföldön kártyával történő fizetés esetén a nyugták alapján szállásköltségeket, illetve egyéb más költségeket, ha nincs róla számla csak nyugta? Kiküldetési rendelvény alapján is elszámolható?

365

Amennyiben egy gazdasági társaság viseli a kiküldetés költségeit, akkor mindenekelőtt a számviteli törvény (Szt.) vonatkozó rendelkezéseire kell figyelemmel lennünk. Az Szt. 167. §-a írja elő, hogy egy bizonylatnak milyen tartalmi elemekkel kell rendelkeznie.

Tehát a könyvelésben csakis olyan bizonylat szerepelhet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:

–        Bizonylat megnevezése, sorszáma
–        Bizonylatot kiállító gazdálkodó neve, címe
–        Bizonylat kiállításának időpontja, gazdasági művelet teljesítésének időpontja
–        Gazdasági művelet tartalmának leírása, gazdasági művelet okozta mennyiségi, minőségi változások
–        Egyéb, a törvény 167. § (1) bekezdésében található előírások.

Lényeges tehát, hogy a számviteli törvény nem írja elő kötelezően a számla beszerzését. Ugyanakkor érdemes törekedni a számla beszerzésére, mert általában a számla rendelkezik azokkal a szükséges adatokkal, amelyeket a számviteli törvény is előír.

Amennyiben a vállalkozás nem tud számlát beszerezni, vagy a kapott számla nem felel meg a fenti magyar törvényi előírásoknak, akkor is törekedni kell, hogy olyan bizonylat álljon rendelkezésre, amely lehetővé teszi a szabályos könyvelést.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kiküldetési rendelvényt lehetőleg szigorú számadás alá kell vonni, s ahhoz csatolni a szállás, a hivatali utazás bizonylatait, nyugtáit. A kiküldetési rendelvényből világosan ki kell derülnie az utazás céljának, a megtett útvonalnak, az utazás dátumának, a kiküldő szervezet megnevezésének, a kiküldött személyt azonosító adatoknak.

A személyi jövedelemadó törvény 7. § (1) g pontja értelmében nem keletkezik adóköteles bevétel a kiküldött magánszemélynél, ha a kifizető szervezet utólag, bizonylat ellenében megtéríti a magánszemély kiküldetésével kapcsolatos utazás és szállás díját. Vagyis e tekintetben sem kötelező számlát kérni, hiszen a törvény nem számlát, hanem bizonylat bemutatását írja elő.

Összefoglalásként elmondható, hogy amennyiben a kiküldő szervezet belső szabályzata nem írja elő a számla kötelező beszerzését, akkor a nyugta is elfogadható a kiküldetéssel kapcsolatos költségek igazolására. Ugyanakkor önmagában a nyugta nagy valószínűséggel nem tartalmaz elegendő adatot a könyveléshez, ezért ebben az esetben különösen szükség van a fent említett kiegészítő nyilvántartások – különösen a kiküldetési rendelvény – szabályszerű vezetésére.

Végül azt is tudni kell, hogy az idegen nyelven kiállított bizonylatokon azokat az adatokat, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, valóságnak megfelelő adatrögzítéshez szükségesek, magyar nyelven is fel kell tüntetni, belső szabályzat alapján. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges hivatalos szakfordítást igénybe venni.

Forrás