Fontos információk kategória bejegyzései

Téves összeget ütött be a pénztárgépbe? Így kell helyesbíteni

Közzétéve: Szerző:

Hogyan módosítható a pénztárgép napi bevételének összege, ha az eladó téves összeget ütött be a pénztárgépbe, s a vevő magával vitte a nyugtát?

964

Online pénztárgépbe téves beütés történt, viszont a téves beütést igazoló nyugta elveszett (az eladó nem vette észre a téves beütés összegét, a vevő a nyugtát elvitte). Mivel online pénztárgépről van szó, kontrollszalag hiányában a pontos összeg sem kereshető vissza. (Talán pénztárgép-szervizben visszakereshetők a napi beütések, így a nagy összegű téves beütés összege megtalálható.) Módosítható-e ez alapján majd a pénztárgép napi bevételének összege?

Az online pénztárgép lényege az, hogy az adóhatóság minden pénztárgépleütésről tudomást szerez. Így abban az esetben, ha a pénztárgép üzemeltetője – mint jelen esetben – figyelmetlenségből téves összeget üt be, eltérés lehet a hatóság és a vállalkozás adatai között.

Ha a kérdésben említett cég olyan pénztárgépet üzemeltet, amely képes a sztornó nyugta kiállítására, akkor a probléma a helyesbítő bizonylat elkészítésével megoldódik. Amennyiben a pénzárgép nem rendelkezik ezzel a funkcióval – a bemutatott esetben feltehetőleg nem tud helyesbítő bizonylatot kiállítani a gép –, akkor a helyesbítést kézzel kell elvégezni.

Ez többféle módon történhet: jegyzőkönyv, vagy a papírboltokban kapható formanyomtatvány („a pénztárgép napi bevételének módosító tételei” ) felhasználásával, esetleg kézi sztornó nyugta kiállításával.

Jelen esetben a téves beütés – a kérdésben részletezett módon igazolt – összegét jegyzőkönyvezni kell. Fontos, hogy a kézi javítással kapcsolatban a vállalkozásnak nincs bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé. (A gépi sztornó tétel esetében sincs ilyen kötelezettség, de arról az adóhatóság tudomást szerez, lekérdezheti az online pénztárgép információit.)

Amikor az adóhatóság ellenőrzést folytat a vállalkozásnál, akkor ezeket a módosító jegyzőkönyveket, javító bizonylatokat is be kell mutatni, a hibás bizonylattal együtt. Praktikus ezért a helyesbítő bizonylatot legalább két példányban kiállítani: a könyvelés számára, illetve a pénztárgép üzemeltetésének helyén őrizve.

Érdemes a módosító dokumentum egy példányát a pénztárgép mellett tartani esetleges ellenőrzés esetére. E dokumentumokat is a szigorú elszámolás alá vont bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

Forrás

 

Veszélyben tízezrek vagyona: a NAV szeme több ezer milliárd forinton

Közzétéve: Szerző:

Több mint 16 ezer magyar állampolgár több ezer milliárdos külföldi bankszámlákon tartott vagyonáról lehet pontosabb képe a NAV-nak egy májusban elfogadott OECD nyilatkozat révén. Az adózási információk automatikus cseréjéről szóló nyilatkozatot 47 ország, köztük Magyarország, Svájc, Ausztria, Luxemburg és több adóparadicsom is aláírta, így a jövőben az eddig rejtve maradt külföldi vagyonokról is adatokat kaphatnak az adóhatóságok.

598

Rövidtávon sem lehet a banktitkok korábban megszokott védelmére számítani, ennek egyik intő jele, hogy több svájci bank is felhívta már az ügyfelei figyelmét, tisztázzák a náluk vezetett bankszámlájukon tartott vagyonuk eredetét.

Valamennyi érintett magánszemélynek és cégnek mielőbb fel kell készülnie, hogy transzparens módon kezeljék pénzügyeiket – figyelmeztet Dr. Békés Balázs, a Ryan magyarországi és kelet-közép-európai régiójának vezetője. A kettős adóztatást elkerülő kétoldalú egyezmények keretében konkrét adózóra vonatkozó kérés esetén már eddig is volt lehetőség információcserére, de sok esetben a banktitokra vonatkozó nemzeti jogszabályok akadályozták az érdemi együttműködést. Kivéve a büntetőjogi megkereséseket, ahol ez nem lehetett kifogás.

Jelentős mérföldkő volt az EU megtakarítási irányelve, amely a magánszemélyek megtakarításai után keletkező kamatjövedelmekről már korábban is előírta az automatikus adatszolgáltatást. Az OECD nyilatkozata viszont ennél tovább megy: nem korlátozódik a kamatjövedelmekre, ráadásul nem csak az EU tagállamai csatlakoztak hozzá, hanem olyan országok is, mint Svájc vagy Szingapúr, amelyek korábban mereven őrizték banktitkaikat. Az adatszolgáltatás ráadásul nemcsak a magánszemélyek, hanem a cégek számláira is kiterjedne.

A technológiaI megoldások kidolgozására 2014. harmadik negyedévéig szabtak határidőt az OECD nyilatkozatot aláíró országok, az automatikus információcserét pedig 2017-től kezdenék meg a 2015. december 31. után keletkező adatok vonatkozásában.

Ez sem jelenti azonban azt, hogy a banktitkok eddig a határidőig a megszokott védelmet élvezik majd. Egyrészt, több ország is jelezte, hogy kétoldalú kapcsolataiban már ennél előbb is elindítanák az automatikus adatszolgáltatást, másrészt a technológiaI és jogszabályi háttér megteremtésével már korábban is hatékonyabbá válik az adózási információk megosztása, így a megkeresésen alapuló információcsere.

Az EU megtakarítási irányelve alapján szolgáltatott adatok szerint 16 ezer magyar állampolgárnak van külföldön számlája, az automatikus információcsere így ennél is szélesebb kört érint. A vagyon nagyságáról is csak becslések vannak, de szerényebb számítások szerint is több ezer milliárd forintról lehet szó. Az automatikus információcsere révén erről is sokkal pontosabb képet kap majd a NAV.

Mindez azt is jelenti, hogy a jelenleginél sokkal szélesebb körben kerülhetnek majd a külföldi bankszámlával rendelkező adózók az adóhatóság látókörébe, ezért minden érintettnek fel kell készülnie arra, hogy transzparens módon kezelje vagyonát – hangsúlyozza Békés Balázs.

A legnagyobb bajban azok lesznek, akik nem tudják majd igazolni a külföldi számlákon tartott vagyon eredetét. Az igazolt eredetű és adózott jövedelmek esetén is problémát okozhat, ha az azután keletkező kamatjövedelmet nem tüntették fel megfelelően a bevallásban.

Emellett az agresszív adótervezést végző cégeknek is fokozottan kell majd ügyelniük arra, hogy az adóstruktúráik mögött valós gazdasági teljesítmény álljon. Az adóhatóságok ugyanis már az elmúlt években is nagyon szigorúan léptek fel azokkal a megoldásokkal szemben, amelyek a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva csökkentették az adóterheket.

Bár a NAV gyakorlata az automatikus információcsere elindulása után forrhat ki igazán, az biztos, hogy jelentős szankciókra számíthatnak azok, akiknél az adófizetés elmaradását tapasztalja az adóhatóság.

Forrás

Így tudhat meg többet ingyen céges partneréről! Itt az új cégtár

Közzétéve: Szerző:

Ingyenes Nemzeti Cégtár céginformációs szolgáltatást indított a BCE Nemzeti Cégtár Zrt., hogy hozzájáruljon az üzleti etika erősödéséhez, a lánctartozások visszaszorításához és az egészséges cégstruktúra kialakításához. A céget alapító Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint a szolgáltatás a hallgatók kutatási feladatait is segíti, hiszen a cégtárból – egyedülálló módon – friss aggregált pénzügyi adatok is nyerhetők a cégvilágról.

432

Ingyenes, minden érdeklődő számára hozzáférhető webes céginformációs szolgáltatást indított a nemzeticegtar.hu címen a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. „A céget a Budapesti Corvinus Egyetem és az Opten Kft. alapította azzal a küldetéssel, hogy hozzájáruljon az üzleti etika szintjének növeléséhez, a lánctartozások visszaszorításához és a gazdaság megtisztításához. „A szolgáltatás mindezek mellett kitűnően támogatja a hallgatók kutatási tevékenységét is, hiszen nemcsak egyedi céginformációkat nyújt, hanem a magyar piacon egyedülálló módon ágazat és régiók szerinti bontásban aggregált pénzügyi adatokat is képez a cégvilágról” – mondta a szolgáltatás elindításakor Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora.

A Nemzeti Cégtár elindítására azért volt szükség, mert a rendkívül szétaprózott magyar cégvilágban gyenge a cégek likviditási helyzete, ami nagy kockázatot jelent minden szereplőnek. „Elég egy ki nem fizetett számla, és a tartozás cégek sokaságán szalad végig. Kialakul a lánctartozás, amely akár egy egész vertikumot is komolyan érinthet, ha az élén álló vállalkozás meghatározó szereplő a piacon” – mutatott rá prezentációjában Pertics Richárd, a BCE Nemzeti Cégtár vezérigazgatója. Márpedig Pertics szerint nem fizető vállalkozások a magyar gazdaság minden területén akadnak.

A Nemzeti Cégtár képet ad a keresett cégekhez kötődő pozitív és negatív (hatályos és már nem hatályos) információkról, megjeleníti, ha a cég közbeszerzést vagy EU-s pályázatot nyert, és iránymutatást ad az üzletkötéshez. A partnerkockázat csökkentésére törekszik a szolgáltatás azzal, hogy a keresett cég neve mellett feltünteti, hogy a cég tulajdonosainak és vezetőinek milyen arányban vannak kiemelten magas kockázatú kapcsolt vállalkozásaik. „Ennek rendkívül nagy jelentősége van a magyar cégvilágban, hiszen az újonnan alapított cégek 80 százaléka köthető korábbi cégek tulajdonosaihoz és vezető tisztségviselőihez, márpedig ezen cégek jelentős része úgy szűnt meg, hogy adósságokat hagyott maga után” – mondta a vezérigazgató.

„Nem véletlen, hogy a közös cél elérése érdekében az ország meghatározó gazdasági egyeteme és céginformációs szolgáltatója együttesen hozta létre a Nemzeti Cégtárat” – mondta Tóth Tamás, a másik társtulajdonos, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője. Úgy látja, a BCE és az Opten egyaránt felelősséget érez a vállalkozói kultúra fejlesztésével kapcsolatban, aminek – vállalkozásmérettől függetlenül – elengedhetetlen részét képezi a körültekintő üzletkötés.

„A hazai mikro- és kisvállalkozások helyzetének javítása alapvető cél jelenleg is. Sajnos még mindig gyakran előfordul, hogy mikrovállalkozók családjainak kell megélhetési problémával küzdeniük pusztán azért, mert becsületesen elvégzett munkájukat nem fizetik ki. – Ezt már Kassai Róbert miniszterelnöki megbízott, az Ipartestületek mondta. Kassai szerint a szolgáltatás jelentőségét az adja, hogy nem pusztán alapadatokat, hanem kifejezetten döntéstámogató segítséget kínál az üzletkötés előtt álló vállalkozások számára. – A szolgáltatás tehát akkor és ott segít, amikor és ahol a legnagyobb szükség van rá.”

Az új webes szolgáltatás szükségességét támasztja alá a könyvvizsgálói és jogi szakma képviselőinek nyilatkozata is. „A könyvvizsgálók folyamatosan szembesülnek a kintlévőségek okozta károkkal. Úgy véljük, a Nemzeti Cégtár azok számára is kitűnő felületet kínál ezek megelőzésére, akiknek anyagi lehetőségeik nem engedik meg, hogy fizetős rendszereket használjanak” – nyilatkozta Tácsi Hajnalka, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara főtitkára.

Szavait megerősítette Fekete Tamás, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára is, aki szerint a nemfizetésekből származó jogi eljárásokat sokszor meg lehetne előzni körültekintő tájékozódással és jól felépített szerződéses keretekkel. Úgy véli, az ingyenes rendszer kényelmes megoldást nyújt a vállalkozások számára arra, hogy ellenőrizzék a velük szerződő cégeket.

Forrás