A munkaviszony jellemzői, sajátosságai

- szigorú alá-fölérendeltség

(a munkajogban a főnök-beosztott hierarchikus viszonya, polgári jogi jogviszonyban mellérendelő jogviszony)

 – a munkáltató széles utasításadási joga

(A szóbeli utasítás is érvényes, de a munkavállaló kérheti az utasítás írásba foglalását. A tv. azt határozza meg, mire nem utasíthat a munkáltató:

a) a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás végrehajtását akkor, ha az utasítás mások életét, testi épségét v. az emberi környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti

b) az utasítás végrehajtása megtagadható, ha annak végrehajtása saját életét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti

Ha az utasítás szakszerűtlen, a munkavállaló felhívhatja erre a főnök figyelmét, de aztán végre kell hajtani.)

 - a munkáltató széleskörű ellenőrzési joga (munkára képes állapot és a munkavégzés ellenőrzése)

 –  a munkáltató munkabért köteles fizetni az elvégzett munkáért

 – a munkavállaló a munkát személyesen köteles ellátni

 – a munkavállaló meghatározott helyen és időben a munkáltatóval és munkatársaival együttműködve a szakmai előírások szerint köteles munkát végezni

Ki számít biztosítottnak a társadalombiztosítás szempontjából?

Biztosított az, aki a társadalombiztosítás valamennyi ellátásaira jogosultságot szerezhet.

–        egyértelműen részt vesz a biztosításban a járulékfizetéssel

–        önkormányzati jegyző saját hatáskörében dönthet úgy méltányossági alapon kérelem alapján, hogy az önkormányzat részben v. egészben fizeti a 6660 Ft-ot

 

A biztosítottak köre:

1/ A feltétel nélküli biztosítási jogviszonyok

–        a munkaviszonyban állók Tbj. 5. §

  • munkavállalók
  • közszolgálati jogviszonyban állók
  • a fegyveres szervek dolgozói
  • rendvédelmi szervek dolgozói
  • országgyűlési képviselők
  • hivatásos nevelőszülők

–       egyéb

  • álláskeresési támogatásban részesülők
  • tanulószerződés alapján jogviszonyt létesítők
  • egyházi személyek

–       egyéni vállalkozók

  • min. a minimálbér alapján kell teljesíteni a járulékfizetési kötelezettségét
  • a nyilvántartásba vétel napjától válik biztosítottá

–       társas vállalkozók

  • a gazdasági társaság tulajdonosi körébe tartozó személy a társas vállalkozó
  • itt is a minimálbér a meghatározó
  • a Tbj. alapján akkor lesz biztosított a társas vállalkozó, ha személyesen közreműködő tag lesz
    • azaz a gazdasági társaság tevékenységében részt vesz
  • a személyes közreműködés első napjától válik biztosítottá
  • az alapító okirat keltétől azonnal biztosítottá válik
  • a munkáltatói jogkör gyakorlása is kimeríti a személyes közreműködést
    • 2012. január 1. óta az ügyvezetéssel is biztosítottá válik
    • ezt be kell jelenteni
  • tulajdonosi körön kívülről is lehet hívni ügyvezetőt (ez olcsóbb)
  • a Gt. engedi, hogy a személyes közreműködést és/vagy munkaviszonyban lássa el a társas vállalkozó
    • előnye:
      • nem társas vállalkozóként, hanem munkaviszonyban állóként van

2/ A feltételhez kötött biztosítási jogviszonyok

–          munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók:

  • ilyen a megbízásos jogviszony
  • a felhasználói v. felhasználási szerződés alapján jogviszonyt létesítő
  • a vezető tisztségviselő (tiszteletdíjas)
  • a vállalkozási szerződés alapján jogviszonyt létesítő (adószámos magánszemély)

ALAPVETŐ FELTÉTEL:

Akkor lesz biztosított a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, ha az egy napra eső jövedelme eléri a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30 %-ának 30-ad részét.

Ki jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra?

Jogosult az, aki az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira szerez jogosultságot.

  • 18 év alatti (függetlenül attól, jár-e iskolába)
  • 18 év feletti, ha nappali tagozatos hallgató/tanuló
  • nyugdíjas
  • a gyesen lévő
  • a gyeten lévő (pl. nevelési támogatás)
  • az ápolási díjban részesülő
  • aki kötelezett 6660 Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére
    • aki nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, annak kötelező fizetnie
    • be kell mennie a NAV-hoz, megállapodást kell kötnie
    • NAV 5 éven belül hajtja be a tartozást, ha nem fizetett
      • 50%-os kamattal, foglalással hajtja be
    • annak is kell fizetnie, aki EU-n kívül megy és nincs szociális egyezmény az országgal
      • ha állandó lakcímmel rendelkezik, már behajtható
      • mindegy, hogy kinn él életvitelszerűen!
    • EU-n belül marad:
      • A1-es igazolással exportálja magának a jogosultságot