• főszabály, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni
• ha a munkaviszony október 1. után kezdődik, a szabadság következő év március 31-ig adható ki
• tárgyévben kiadottnak tekintendő az év végén kezdődő szabadságból a következő évbe átnyúló 5 munkanap (123 § (4))
• Kollektív Szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a szabadság ¼-ét tárgyévet követő március 31-ig lehet kiadni
• a felek megállapodhatnak abban, hogy az alapszabadság és az életkorhoz kötött pótszabadság 1/3-át tárgyévet követő év végéig adja ki a munkáltató
  • ez max. 10 nap (20+10=30  30:3=10)
  • a többi pótszabadságot nem lehet eltolni
• ha a szabadság kiadásának akadálya a munkavállalóban van, az akadály (tartós távollévők) megszűnésétől számított 60 napon belül az elmaradt szabadságot igénybe kell venni
  • pl. kismama:
    • tgyás gyermek első 6 hónapjában jár
    • azután új gyermek: minden elölről kezdődik, göngyölíti a szabadságot maga előtt
    • ha kéri a munkavállaló, hogy inkább fizessék ki a szabadságot, akkor nem lehet!
      • csak természetben lehet kiadni
• előre nem látott esemény miatt, a munkavállaló évi 7 munkanap szabadsággal szabadon rendelkezik
  • kérésének megfelelő időpontban kell kiadni (kivéve a munkaviszony első 3 hónapját, a próbaidőtől függetlenül)
  • ezt is 15 nappal előbb be kell jelenteni
• évente 14 egybefüggő naptári napot kell biztosítani a szabadságnál
  • ha a munkavállaló nem kéri így, akkor is ki kell adni (ha a munkavállaló nyilatkozik, akkor sem, nem lehet eltérő megállapodást kötni a Kollektív Szerződésben sem)
• szabadság jár az elévülési időn belül (3 év)
  • természetben
  • pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehet
• szülő nőt munkaviszonyában 24 hét szülési szabadság illeti meg
  • amelyből legalább 4 hét előtte legyen
  • akkor is megilleti, ha nem jár Tgyás, mert akkor gyes jár neki (ez alanyi jog)
  • ha baj van (elmegy/halva szül.)
    • akkor rövidebb, de legalább 6 hét jár
  • jár a szülési szabadság az örökbefogadó anyának is

-       pihenőidő: kötelező időtartamok, amikor a munkáltatónak kötelező a pihenőidőt biztosítani

–       időtartama lehet:

• munkaközi szünet

• 6 óra egybefüggő munka után legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani
• a munkáltató ennél több, legfeljebb 60 perc szünetet is adhat
• a munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe
• fiatal munkavállalók esetében: 4 és fél óra után 30 perc
• ide tartozik az ebédidő is
• dohányzás esete: Mt. nem szabályozza, a munkáltatóra van bízva, hogy szabályozza-e (dönthet úgy is, eszik v. cigizik)
• ha a munkáltató többet ad 20 percnél, akkor 20 percet egybefüggően kell kiadni, a többi részt elosztva is lehet
• munkahely elhagyása:
  • ha nincs étkezési lehetőség (menza), még melegítési sem, akkor biztosítani kell, kimehet
  • kell egy szabályozás a napközbeni munkahely-elhagyásról, hogy tudja a munkáltató, benn van-e a munkavállaló v. sem
    • pl. tűzriadó esetén, ha nincs ott az épület kiürítése közben, keresni kell az épületben, amennyiben a távolléte nem volt adminisztrálva
  • munkaközi baleset:
    • munkabalesetnek minősül
  • a munkaközi szünetek szabályozásának nem kell benne lennie a munkaszerződésben

• két munkanap közötti pihenőidő

• legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani
• készenléti jellegű munkában is legalább 8 órát

• a heti pihenőnap

• heti 2 nap illeti meg a munkavállalót
• folyamatos, megszakítás nélküli munkarendnél ennek a pihenőnapnak nem kell hétvégére esnie
  • de havonta egy pihenőnapnak itt is mindenképpen vasárnapra kell esnie
  • ilyen munka pl. közlekedés, eü., szálloda, közüzemi szolgáltatók, h-v nyitva tartó kisbolt (nem kell éjjel-nappalinak lennie, a működési engedély alapján lehet)

• munkaszüneti nap ( ~ fizetett ünnep)

• jogszabály írja elő, melyek a munkaszüneti napok

ide vonatkozó jogszabályi részlet

• azon esetek, amikor kötelező lehetőséget ad a távolmaradásra a munkavállaló számára, amikor nem lehet azt mondani, hogy a szabadság terhére oldja meg
• a mentesülés egyes eseteivel jár távolléti díj

JÁR TÁVOLLÉTI DÍJ

–          lombikbébi-programban való részvétel az egészségügyi intézményben való kezelés ideje alatt

–          kötelező orvosi vizsgálat időtartamára (a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat értendő alatta, munkaidő alatt mehet üzemorvoshoz)

–          önkéntes véradáshoz szükséges legalább 4 óra időtartamra

–          szoptatási időkedvezmény (24 hét szülési szabadság jár, de visszamehet dolgozni. Adni kell a gyermek 6 hónapos koráig napi 2×1, ikergyermeknél napi 2×2 óra fizetett távollétet, 6-9 hó között: 1×1 óra, ikreknél: 1×2 óra – ikrek: nem számít, hányas ikrek, a keret ugyanaz9

–          hozzátartozó halála esetén 2 munkanap fizetett távollét jár (igazoltatható a haláleset + a hozzátartozói viszony, de nem kötelező, nincs korlátja, mikor veszi igénybe, a munkajogi elévülés számít (3 év) – azaz a halálesetet követő 2 év múlva is kivehető)

–          általános iskolai tanulmányok folytatása alatt, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés esetén a képzésen való részvétel időtartamára

NEM JÁR TÁVOLLÉTI DÍJ

–          keresőképtelenség idején

–          önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátására

–          különös méltányolást érdemlő személyi, családi v. elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára

• pl. hóesés: nem jut be – jelzi, akkor rendben van, igazolt, nem jelzi: igazolatlan
• 6 órakor kezdődik a munkaideje, a főnöké 8-kor, akkor jogosan szól 8-kor, mert aki jogosult dönteni, akkor kezd. Ha 14 órakor telefonál, már nem felel meg.
• sztrájk: előre lebeszélhető, hogy x időn belül ledolgozza

JÁR/NEM JÁR TÁVOLLÉTI DÍJ

–          bíróság v. hatóság felhívására, vmint az eljárásban való személyes közreműködés időtartamára (pl. tanúként, vádlottként való idézés)

–          csak akkor fizetett, ha tanúként idézik

–          ha alperes / felperes: nem jár, csak elmehet