2014. április hónap bejegyzései

Ötmilliós lakástámogatás adómentesen

Közzétéve: Szerző:

Megjelent az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet. A szigorításokat visszamenőlegesen nem kell alkalmazni, a kedvező szabályokat viszont 2014. január 1-jétől lehet.

Puzzle home with red roof

A lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez nyújtott munkáltatói támogatás már évek óta adómentes volt, míg az idén januártól a szja tv. 1. számú mellékletének módosított 2.7. alpontja szerint az adómentesség a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez hitelintézet, vagy a kincstár útján nyújtott támogatásra is kiterjed. Az adómentesség adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely (több munkáltató esetén is) a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt nem haladja meg az 5 millió forintot, és nem haladja meg a lakás vételárának vagy a teljes építési költségének 30 százalékát, továbbá a lakás megfelel méltányolható lakásigénynek.

A méltányolható lakásigény a 2014. február 25-étől hatályos módosított szöveg szerint az a lakás felel meg a méltányolható lakásigénynek, amelynek a szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben meghatározott mértéket. Ez azt jelenti, hogy a korábbi előírástól eltérően, a méltányolható lakásigény az építési költség alapján ezen túl nem állapítható meg, hanem csak az együttköltöző családtagok figyelembe vételével meghatározott szobaszám alapján. A változás a korábbi támogatásokat visszamenőlegesen nem érinti, de átmeneti szabály alapján a módosult rendelkezés – ha az a magánszemély számára kedvezőbb – 2014. január 1-jétől alkalmazható.

A 2014. február 25-ei módosítás korrigálta a szja tv. 1. számú mellékletének 9.3.2. pontját is. Eszerint a lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszternek a szja tv. 81. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeletében meghatározott igazolásokkal. Ilyen igazolások hiányában a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összege a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, a támogatás folyósításának évét követő év május hónapjában, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapjában.

A várva-várt rendelet ezeket a törvényi előírásokat egészíti ki a munkáltatók, a bankok (hitelintézetek, kincstár) és a munkavállalók számára az eljárás részletes szabályaival.

A legfontosabbak:

A támogatás folyósításához nem szükséges elkülönített számlát nyitni, a munkáltató a támogatást a munkavállaló által megjelölt, bármely banknál vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a törlesztendő hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalhatja. Ehhez a munkavállalónak nyilatkoznia kell a megjelölt számla számáról és – az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából – arról, hogy hozzájárul az ügylettel összefüggő adatok átadásához hitelintézet részére.

A támogatás adómentességének feltételeit utólag vagy a folyósítást megelőzően a munkáltatónak kell vizsgálnia, de a rendelet lehetőséget biztosít arra is, hogy szerződéses megállapodás alapján helyette a bank vizsgálja meg és igazolja mindezt. A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, illetve az előzetesen már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.

Az adómentesség lényeges feltétele, hogy a munkavállaló bármely arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amellyel összefüggésben támogatásban részesül, ideértve, azt is, ha tulajdonjogot, haszonélvezetet a támogatás felhasználásával szerzi meg.

A munkavállaló lakásvásárlás vagy lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig köteles a munkáltatónak, illetve a banknak átadni a következő okiratokat, bizonylatokat:
–        lakás-vásárlás esetén az adásvételi szerződést és a tulajdonjog bejegyzését igazoló okiratot (vagy a tulajdoni lapot), valamint a vételárnak a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakban történő kifizetését igazoló okiratot;
–        lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén az építési engedélyt, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a munkavállaló vagy közeli hozzátartozója nevére kiállított számlákat;
–        a munkavállaló által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződést, továbbá a támogatás folyósításának évére vonatkozóan a hitel-törlesztést igazoló okiratot, számla-kivonatot.

A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát az egyes szobák alapterületének nagyságát is tartalmazó nyilatkozat alapján, a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint kell meghatározni, az együttköltöző vagy együtt lakó családtagok számát pedig a lakásban lakóhelyként vagy tartózkodási helyként lakó családtagok lakcímkártyáinak másolata, vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja.

Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a kormányrendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat igazolja.

A méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a támogatás folyósítása évének bármely napjára vonatkozóan vizsgálható, illetve ha a méltányolható lakásigény megállapítása bármely korábbi időpontban, az akkor hatályos rendelkezések alapján már megtörtént, akkor a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával is igazolható.

Lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztésére adott támogatás esetén a következő hitelek vehetők figyelembe:
–        a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, függetlenül a szerződéskötés időpontjától, ide nem értve a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést,
–        az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontja szerinti lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, vagy
–         az olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon az előzőekben említett kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is.

A rendelet egyértelműen meghatározza a támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, valamint a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés vizsgálati szempontjait is.

Forrás

Pálinkaharc: elbukott adómentesség

Közzétéve: Szerző:

Nem egyeztethető össze az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, illetve főzetni – mondta ki múlt csütörtöki ítéletében az Európai Unió Bírósága.

678

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény kimondja:

„Adómentes jövedéki termék
(3) Adómentes a magánfőzésben a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont], feltéve, hogy az a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál.”

A legálisan 50 liter mennyiségű pálinkafőzés vagy főzetés Magyarországon nagy népszerűségnek örvend, hiszen igen komoly hagyományai vannak az otthoni pálinkafőzésnek. 1980 után az állam maga szüntette meg szeszmonopóliumát, ugyanis az 1982. évi törvényerejű rendelet kimondta: „Gyümölcsből készült pálinka előállításával magánszemély is foglalkozhat.” Kinek a szülei vagy a nagyszülei ne főztek volna otthon pálinkát családi felhasználásra, és ne izgultak volna a fináncok érkezésétől… Sőt az egyik utolsó még épségben lévő várunk – Szepes vár – is egy pálinkafőzés eredményeként robbant fel. Nagy történelme van tehát a szeszfőzésnek itthon és más külföldi országokban is.

Ha Ausztriának, Csehországnak és Németországnak megengedik az otthoni sörfőzést, Szlovéniának pedig a pálinkafőzést, jogos lehet a kérdés: akkor mi miért nem főzhetünk?

Magyarország már az 1990-es évek közepén megpróbált mentességet, illetve átmeneti jövedékiadó-mentességet szerezni, azonban ezt a fenti országokkal ellentétben soha nem sikerült neki. Az 50 literes szabad főzés miatt Brüsszel 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, a házi pálinkafőzés bérfőzési szeszadójának eltörlése miatt. Brüsszel szerint Magyarország a házi párlatkészítésre nem alkalmazhatott volna adómentességet. Az EU végrehajtó testülete két hónapot adott a magyar kormánynak, hogy változtasson a szabályozáson, de a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a pálinkafőzés “a magyarság kulturális örökségének része”, vagyis nem engedett, így az ügy az Európai Bíróságra került.

Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály (a 92/83/EGK irányelv) harmonizálja, a belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében. Az irányelv alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig. A pálinka előállítása kapcsán Magyarország által alkalmazott mentesség ezért meghaladja az uniós szabályozás által megengedett mértéket.

Az Európai Unióban központilag szabályozzák az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját, hogy megelőzzék a közösség belső piacán a verseny torzulását. A csatlakozási szerződésben Magyarország vállalta, hogy a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket ötven százalékkal csökkentheti évi ötven liter mennyiségig. Tehát Magyarország arra kapott felhatalmazást, hogy a jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti, azonban a pálinkafőzést nem teheti adómentessé. Egyébként az 50 százalékos szabály is csak 2015-ig lehetett volna alkalmazni, azt követően felülvizsgálták volna. A magánfőzött, illetve a bérfőzött pálinka évi 50 litert meghaladó mennyiségére egyébként az általános szabályok szerinti jövedéki adót, azaz egy hektoliter tiszta alkoholra 333 385 forintot kell fizetni.

Az Európai Unió Bírósága szerint, még ha vannak is olyan tagállamok, amelyekben a párlat házi előállítása jövedékiadó-mentes, az nem mentesíti Magyarországot az uniós jogból eredő kötelezettségek teljesítése alól. Nem lehet hivatkozni arra sem, hogy esetleg mások is megszegik a közösségi előírásokat, még akkor sem, ha ellenük nem indítottak kötelezettszegési eljárást. Természetesen Brüsszel azt szeretné, ha mindenki főzné továbbra is a pálinkáját némi költségvetési hozzájárulás keretében.

Forrás