2014. július hónap bejegyzései

Kötelező-e nyugdíjba menni, mennyit dolgozhat a nyugdíjas?

Közzétéve: Szerző:

Ha a munkavállaló eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, köteles-e elmenni nyugdíjba vagy dolgozhat tovább? A nyugdíjas munkavállaló maximum mennyit dolgozhat egy hónapban?

A Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetében – munkaviszonyban állók – a vonatkozó jogszabály nem tartalmaz olyan megszüntetési okot, mely a munkavállaló öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésétől teszi függővé a munkaviszony megszüntetését. Azonban a kományzati szolgálati viszonyban, valamint a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó 2011. évi CXCIX. törvény vonatkozó rendelkezései meghatározzák, hogy a kormányzati szolgálati jogviszony, valamint a közszolgálati jogviszony megszűnik, ha az adott személy a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt – 20 év – megszerezte, kivéve, ha a tisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja.

Tehát amennyiben valaki a nyugdíjkorhatára betöltésekor munkaviszonyban áll, úgy abban az esetben nem kötelező a munkaviszonya megszüntetése, ugyanakkor amennyiben az adott személy kormánytisztviselő, vagy köztisztviselő, úgy abban az esetben a fennálló közszolgálati jogviszonya a nyugdíjkorhatára betöltésekor automatikusan megszűnik, kivéve, ha kérelmére és a hivatali érdek indokolja, a munkáltatója fenntartja azt.

A saját jogú nyugellátás megállapítására kizárólag az adott személy kérelmére kerülhet sor, nyugellátás hivatalból történő megállapításra nincs lehetőség. Továbbá a nyugdíjas munkavállaló hasonló munkaidőben foglalkoztatható, mint az aktív, nem nyugdíjas munkavállaló.

Forrás

Katások többes jogviszonyban: így lenne tízezrekkel kisebb a havi teher

Közzétéve: Szerző:

Miként kell megfizetni a járulékokat, ha a kisadózó vállalkozásukkal egy időben egy kft.-ben is tagsági jogviszonyban állnak?

6789

2014. január 1-jétől hatályos az a szabály, hogy nem főállású kisadózó – azaz 25 000 forint tételes adót fizet – az, aki

– még nem nyugdíjas és
– a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban egyéni- vagy társas vállalkozó (ide tartozik más kisadózó vállalkozásban a főállású kisadózás is).

Fizetési kötelezettség

A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és a munkaerő-piaci járulékot, a szociális hozzájárulási adót a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel kapott jövedelme alapján fizeti meg. A járulékoknál és a szociális hozzájárulási adónál minimális fizetési kötelezettséget ír elő a jogszabály, azaz

– a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér után,
– az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után, míg
– a szociális hozzájárulási adót havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka után fizeti.

Katás vállalkozóként – ezen többes jogviszonyra tekintettel – 25 000 forint tételes adót kell fizetni.

A minimálbér havi 101 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 118 000 forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is. Nézzük meg, hogy ez esetben mennyi a legminimálisabb összeg, amit a társadalombiztosítás keretében be kell fizetni!

Minimálbér esetén:

– 10 150 forint nyugdíjjárulékot,
– 12 941 forint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot,
– valamint 30 831 forint szociális hozzájárulási adót és
– a kisadózó vállalkozásban 25 000 forint tételes adót kell fizetni.

Ez összesen 78 922 forint.

Garantált bér esetén:

– 11 800 forint nyugdíjjárulékot,
– 15 045 forint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot,
– valamint 35 843 forint szociális hozzájárulási adót
– és a kisadózó vállalkozásban 25 000 forint tételes adó fog fizetni.

Ez összesen 87 688 forint havonta.

Amikor ezzel az összeggel szembesülnek a vállalkozók, akkor szinte minden esetben megkérdezik, hogy miért nem fordítva van megállapítva a befizetési kötelezettség?

Nézzük meg, miként alakulna ez esetben a befizetés!

Kisadózó vállalkozás 50 000 forint tételes adót fizetne, míg a másik nem kisadózó vállalkozásában csak a felvett jövedelem után kellene járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetni. Ha csak osztalékot venne fel, akkor nem lenne járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége.

Azaz a jelenlegi szabály alapján havonta legalább 28 922, illetve 37 688 forinttal többet kell befizetni, szemben azzal, ha a kisadózó főállású vállalkozás 50 000 forintos tételes adófizetése érvényesülne.

Forrás

Biciklivel jár dolgozni az ügyvezető? Így számolhatja el a cég a költséget

Közzétéve: Szerző:

Egy cég kerékpárt kíván vásárolni, amellyel az ügyvezető részben munkába jár, részben pedig munkát végez, ezzel közlekedik, illetve anyagot is szállít. El lehet-e számolni a kerékpár beszerzését, illetve levonható-e az áfa?

asd

Mivel a kerékpár jellemzően a kft. adóköteles tevékenységét szolgálja – az ügyvezető személyes közreműködése keretében, munkavégzéshez használja azt –, a használattal kapcsolatos költség (jellemzően javítás, karbantartás), valamint az értékcsökkenési leírás elszámolható a kft.-nél költségként.

Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó az áfatörvény 120. §-a szerint levonható, abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a kerékpárt adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.

A kérdésben megadott információkból következtetve a cég által beszerzett, a cég nyilvántartásában szereplő kerékpárokat az ügyvezető elsősorban munkaköri feladatai ellátásához használja, és feltehetőleg tevékenységét – egyéb jármű hiányában – a kerékpár nélkül ellátni nem tudná.

Ennek megfelelően a magáncélú használat – így a kerékpárral történő munkába járás – nem minősül bevételnek (Szja-törvény 4. § (2a) bekezdése).

Forrás