Pénztárgépek: súlyos büntetések jöhetnek

A vállalkozások szeptember 1-jétől már csak online pénztárgépet használhatnak. Az átállást elmulasztó céget akár egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújthatja az adóhatóság, és emellett az üzlethelyiséget is lezárhatja 12 napra – figyelmeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tárca közleménye szerint a gyártók, forgalmazók jelentése alapján augusztus végéig több ezer pénztárgép azonnal beüzemelhető. Vagyis a pénztárgéphasználatra köteles vállalkozásnak nincs más dolga, mint felkeresni a gyártót vagy a forgalmazót, és a rendelés azonnal teljesíthető. Az érintettek már 136 engedélyezett típusból választhatnak.

Már több mint 160 ezer online pénztárgépet kötöttek össze a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal.

A közlemény szerint a kormány a tisztességes, jogkövető, régóta online kasszát használó vállalkozások és a költségvetési bevételek növelése érdekében döntött a véghatáridő kitűzése mellett. Az adórevizorok ugyanis azt tapasztalták, hogy számos esetben tudatosan késleltették egyes vállalkozások az átállást. Például hónapokkal későbbi szállítási határidőben állapodtak meg a forgalmazóval, késleltették, visszautasították a megrendelt pénztárgép átvételét, vagy egyszerűen nem teljesítették a vállalt előlegfizetési kötelezettségüket, majd a megrendelést visszamondva új forgalmazót kerestek fel.

Az online pénztárgépek bevezetésének pozitív hatását igazolják az egyes gazdasági ágazatok bevallási adatai. Az áfacsalással leginkább érintett kiskereskedelmi szektorok például az első fél évben a korábbi évek trendjéhez képest kiugróan nagyobb áfát vallottak be, ami egyértelmű jele a gazdaság fehéredésének – emeli ki az NGM közleménye.

A kiskereskedelmi szektor kiemelt, az áfacsalásokkal leginkább érintett szakágazatai 26 százalékos, mintegy 33 milliárd forintos fizetendő áfa növekedésről adtak számot bevallásaikban. A teljes kereskedelmi szektor pedig 106 milliárd forinttal, 13,5 százalékkal teljesített jobban a 2013. év azonos időszakának adataihoz képest.

Forrás

Kettős állampolgárságú ügyvezető adója, járuléka

Hogyan kell adót és tb-t fizetnie a ettős állampolgárságú személynek, akinek az egyik államban munkaviszonya van, Magyarországon pedig egy bt. beltagja?

adg

„Egy betéti társaság beltagja román és magyar kettős állampolgár. Romániában munkaviszonnyal rendelkezik, Magyarországon személyesen közreműködik. Az elmúlt évben jövedelmet nem vett ki a bt.-ből, utána a minimálbér után megfizettük a járulékokat. 2014-ben havonta tagi jövedelemben részesül, ezután az szja- és járulékfizetés megtörténik. Úgy gondolom, hogy a beltagság biztosítotti jogviszonyt teremt, helyesen jártunk-e el, amikor itt a járulékokat megfizettük annak ellenére, hogy jövedelemben nem részesült, vagy nem kellett volna, ha rendelkezünk a román munkaviszony igazolásával? Amennyiben jövedelmet vesz fel, annak járulék- és szja-vonzata terheli a vállalkozást?”

Személyi jövedelemadó

Kettős adózást kizáró egyezmények arra irányulnak, hogy egyidejűleg egy tagállam szabályai szerint, ezen tagállamban kell adót fizetni.

A jövedelem adóztathatóságára jogosult tagállam megállapításánál lényeges szerepe van a tartózkodási időnek. Ha az ügyvezető a szabad tartózkodás jogát egy naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja, akkor az adófizetése Magyarországon történik.

1996. évi XCIX. törvény A Magyar Köztársaság és Románia között a kettős adóztatás elkerüléséről az 1996. évi XCIX. törvény rendelkezik.

Társadalombiztosítás

A kettős adózást kizáró egyezményekhez hasonlóan a járulékokat egyidejűleg egy tagállam szabályai szerint kell megfizetni. Az, hogy melyik tagállamban történik a járulékfizetés, az alábbiak szerint dől el:

A két vagy több tagállamban szokásosan munkavállalóként tevékenykedő személy a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alá tartozik:

– ha a személy a tevékenységének meghatározott részét (munkaideje, illetve munkabére eléri az összes munkaidő, illetve munkabér 25 százalékát) abban a tagállamban végzi, vagy

– ha a személyt olyan különböző vállalkozások vagy különböző munkáltatók alkalmazzák, akiknek a bejegyzett székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamokban található.

A munkaviszony – a koordinációs rendeletekre tekintettel – a következő jogviszonyokat foglalja magába:

  • Munkaviszony;
  • Szövetkezeti tagjának személyes közreműködése munkaviszony-, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében;
  • Munkaviszony jellegű jogviszony;
  • Egyházi szolgálati jogviszony;
  • Díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony;
  • Társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy.

Annak az országnak a teherviselője (társadalombiztosítója), amelynek jogszabályai alapján kell a járulékokat fizetni, A1 jelű nyomtatványt ad ki, amellyel a munkavállaló/vállalkozó igazolja, hogy biztosítás melyik országban áll fenn, illetve ezzel igazolja, hogy a másik országban járulékfizetési kötelezettsége nincsen.

A leírtak alapján – ha az ügyvezető lakóhelye Romániában van – valószínű, hogy a biztosítás helye Románia lesz. Ezt azonban a romániai biztosítónak kell igazolnia az A1-es nyomtatványon. Romániai társadalombiztosító által kiadott A1-es igazolás hiányában nem tudnak másként eljárni, mint ahogyan eljártak. Azaz társas vállalkozói jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenységnél, még akkor is, ha jövedelem nem kerül kifizetésre, a következő fizetési kötelezettség áll fenn:

A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A biztosított ügyvezető után meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót is. Szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

A javaslat, hogy az európai uniós koordinációs rendeletekben – 883/2004/EK rendelet és ennek végrehajtását szabályozó 987/2009/EK rendelet – foglaltakra tekintettel mielőbb rendezzék az A1-es igazolást, hogy a járulékfizetés is ennek megfelelően történhessen.

Forrás

Az öregségi nyugdíj elengedhetetlen feltétele

Az öregségi nyugdíj megállapításának elengedhetetlen feltétele a biztosítási jogviszony megszűnése. Mi a helyzet a tagi jogviszonnyal, a válaszott tisztségviselői és a megbízási jogviszonnyal?

ren1

 

Nézzünk egy konkrét esetet: „Több kft.  ügyvezetője öregségi nyugdíj megállapítását és folyósítását kéri. Az egyik kft.-ben az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban, a másik kft.-ben társas vállalkozóként (heti 36 órás jogviszony mellett) végzi. Ezen kívül más gazdasági társaságoknál választott tisztségviselő, illetve megbízási jogviszonyban biztosított. Öregségi nyugdíj igénylése esetén munkaviszonyát legalább egy napra fel kell mondani, társas vállalkozói jogviszonyának a megszüntetésére nincs szükség, mert a nyugdíj megállapításának napjától kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül. Szeretnénk megerősítést kérni, jól gondoljuk-e a fentieket? Továbbá szeretnénk megkérdezni, hogy a megbízási, illetve a választott tisztségviselői biztosítotti jogviszonyait is meg kell-e szüntetni a nyugdíj megállapításához?”

Az öregségi nyugdíj megállapításának feltétele, hogy az igénylő a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltse, a minimálisan szükséges szolgálati idővel – 15 év – rendelkezzen és azon a napon, amelytől a nyugdíjat megállapítják, ne álljon a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban.

A vonatkozó jogszabály meghatározza továbbá, hogy az öregségi nyugdíj megállapítása során a Tbj. 5. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti jogviszonyban álló személy – ide tartoznak a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozók – esetén a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot megelőző naptári napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják.

Amennyiben a munkaviszony jellegű jogviszonya megszűnik, az ezen jogviszonya mellett társas vállalkozóként fennálló jogviszonyát nem kell megszüntetnie a nyugellátás megállapítása érdekében, hiszen a nyugdíj megállapítása napjától a társas vállalkozói jogviszonya, mint ahogy a kérdező is leírta, kiegészítő tevékenységűvé válik.

Második kérdéssel kapcsolatban elmondható, hogy a választott tisztségviselői jogviszony a Tbj. 5. § (2) bekezdése szerinti jogviszony, ezen típusú jogviszony fennállása tehát nem akadálya a nyugdíj megállapításának.

Más a helyzet a megbízási jogviszony esetében, hiszen ez a jogviszony a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja alá tartozik. Ezen típusú jogviszony esetén, a nyugellátás megállapítása során minden esetben vizsgálni kell, hogy a jogviszony alapján biztosítása fennáll-e. A megbízási jogviszony alapján munkát végző személy biztosítása akkor áll fenn, amennyiben az e tevékenységéből származó járulékalapot képező jövedelem havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra ennek harmincad részét.

Ha tehát a megbízási jogviszony alapján a nyugdíj megállapításának kezdő napján az adott személy biztosítása fennáll, úgy abban az esetben a saját jogú nyugdíjat nem lehet megállapítani a személy részére.

Forrás